Az Imagine Író Kupára írt történetek. Figyelem! Ha más történet is kerül ebbe a kategóriába, automatikusan törlésre kerül!
22 éves salgótarjáni lány vagyok, aki mellesleg szabadúszó grafikus/illusztrátor és notórius hajszín- és iskolaváltogató.
Kissé hiperaktív vagyok és asszem ez a pocsék zenei ízlésem mellett a történeteimen is meglátszik, legalább témában. A fejezeteim embertelenül hosszúak, tudok róla, de cserébe kerekek, szóval ööööh... ööh nemtom hogy fejezzem be ezt a mondatot. 4/5 részük így is párbeszéd, szal elvileg annyira nem kimerítőek :D Véleményeknek mindig örülök, hosszú, kifejtett kritikáknak is, meg kétsorosaknak is. Igazából egyszavasaknak is :D
Rájöttem, hogy egy csomóan felsorolják a kedvenc könyveiket, úgyhogy énis: Artemis Fowl, Jonathan Strange & Mr Norrell (/Hollókirály), Howl's Moving Castle, A végtelen történet, Zabhegyező, Harry Potter, The Twelve Kingdoms, A babó/hobbit

Egy ingyenes internetes játék két moderátora rejtélyesen eltűnik, ráadásul a készítőknek más miatt is főhet a feje. Valaki behatolt a rendszerükbe, mégsem hagyott maga után semmilyen dokumentálható nyomot. Vagy talán valami egészen más történt?
Mina régóta a játék megszállottja, Mike pedig miatta válik azzá. Mindketten szívesen elszakadnának a valóságtól. Nem is sejtik, hogy csak egy érintés választja el őket attól, hogy valóra váljon a kívánságuk.
Bétázásért köszönet Khimnek!
Lassan de biztosan frissítem ezt a történetet. Ez azért van, mert nem akarom túl komolyan venni, és szeretném megtartani a lendületét, meg az alapötletet, ami kb az volt, hogy ebbe kizárólag olyat írok, amihez nem kell megerőltetnem magam. Nézzétek el, lécci :D
Ha érdekelnének a rajzaim ehhez és más Imagine-en fellelhető történetekhez (saját vagy sem) akkor klikk ide, jelszó: imagine

Freesia látszólag rózsaszín élete tragikus (vagy épp komikus?) fordulatot vesz, amikor megtudja, hogy meg kell halnia. Na nem valami betegségben szenved, csak egy csuklyás-kaszás alak szerint eljött az ideje. Freesiának eddig mindig minden az ölébe hullott, amit akart, most csupán élni szeretne…
Három hetet kap, hogy bebizonyítsa a kaszásnak, mennyire kár lenne érte. De hogyan, ha ebben már ő maga is kezd kételkedni?
Bétázásért köszönet Khimnek!
Leírás gányságáért köszi a figyelmeztetést Kae-nek, normális összerakásában meg köszi a segítséget Khimnek és Sandmannek!
Feltettem photobucketre ehhez is, meg más dolgokhoz is rajzokat, ha valakit érdekel katt ide, jelszó rendkívül kreatívan imagine.

A negyedik évezredre nem sok marad meg abból, amit manapság Föld néven ismerünk. Az évszázadokig elhúzódott háborúk, a modern atomfegyverek gyökeresen átalakították a bolygó arculatát. A zöldellő erdők, a hófödte hegycsúcsok, a tengerek, sőt még az óceánok is megszűntek létezni, csak kietlen sivatagok terülnek el mérföldeken át. Az ivóvíz, az élelem és a legalapvetőbb nyersanyagok igazi kincsnek számítanak, nem beszélve arról, hogy a világháborúk előttről visszamaradt faékszerek többet érnek, a világ legragyogóbb gyémántjánál is. Ebben a világban minden mesterséges, néhány helyen még az emberi érzelmek is.
Oppidum Militaris tökéletes példája ennek, legalábbis mint katonaváros a felszínen ezt mutatja. Az itt élők minden percét szigorú szabályok határolják be, meg van adva, ki hol élhet, mit dolgozhat, mit ehet, mit viselhet, vagy épp kit szerethet. Syora Res, az Azúr egység különc vezére is - igaz nem tudatosan - ezekből a kötöttségekből próbál kiszabadulni, de igyekezetében Militaris legalapvetőbb szabályát szegi meg. Mindeközben a tiszteletreméltó Barmera Kolla tábornok - Militaris első embere - fia, Hyadek elkeseredetten próbál kitörni édesapja árnyékából.
A történetet én (mármint Khim) írom, ellenben maga az ötlet közös, és néhány szereplő eredetileg Isobelé. Gondoltam leírom, mert néhányan már félreértették :D
Köszönet a lektorálásért Isobelnek.
Azt hiszem, már a frissítés dátumából is rá lehet jönni, hogy egy darabig nem nagoyn jön folytatás :D. Eszem ágában sincs félben hagyni, csak előbb a másik történettel akarok haladni. :D